Rostfogyasztás- mennyi az annyi?

Publikálás dátuma: 2016. február 08. | hétfő | 20:17:25
Társadalmunkban népbetegségnek, civilizációs betegségnek számítanak az emésztőrendszerhez tartozó betegségek, melyek hátterében sokszor a rostszegény táplálkozás áll. Megfelelő mennyiségű élelmi rost fogyasztásával ezeknek a betegségeknek egy része megelőzhető lenne, tüneteik csökkenthetőek. De a rosthiányos táplálékok fogyasztásával áll összefüggésben az elhízás, cukorbetegség, magas koleszterinszint, érelmeszesedés, székrekedés kialakulása. A rostfogyasztás elsősorban a gyümölcsökből nyerhető. A gyümölcsökben levő rostok a gyümölcsök tartósítása során is megmaradnak, a lekvár, dzsem, gyümölcszselé és gyümölcsvaj pedig koncentráltabb formában is tárolják azokat. (Odes et al. 1993, Abate és Chandalia 2003, Ingvar 2004).


A rostok abszorbens tulajdonságainak köszönhető, hogy epesavakat, toxikus anyagokat megköti. Azáltal, hogy néhány rost nem oldódik vízben gyorsítják a táplálék áthaladását az emésztőrendszeren, így a káros anyagok távozása is felgyorsul, előbb távozik a szervezetből. A káros anyagok rövid tartózkodási ideje továbbá a rákos sejtek kialakulását is csökkenti, mivel azok a bélnyálkahártyával csak rövid ideig érintkezik. Emellett a rostok fogyasztásával csökken a szénhidrátok felszívódása, ami pozitív hatással van a szervezet inzulinszintjére. A túlszott szénhidrátfogyasztás a dietetikusok szerint nemcsak elhízást és inzulinrezisztenciát okozhat, hanem számos más betegség melegágya is lehet. Néhány szakértő, még a rák kialakulását is a túlzott szénhidrátfogyasztás kárára írja. Bár a friss gyümölcsök tartalmaznak szénhidrátot, de a bennük található rost a lekvárok, dzsemek, és egyéb gyümölcssűrítmények összetevőit a pozitív oldalra billentik. (Hunt, et al. 1993)

Az élelmi rostok megítélése is változott az évtizedek alatt. Pár évtizeddel ezelőtt károsnak titulálták fogyasztásuka, mára viszont úgy tartják, hogy a rostok fogyasztása nemcsak szükséges, de elengedhetetlen része az egészséges táplálkozásnak. Az emésztés során létrejövő rostrészek továbbá segítik a jótékony baktériumok hatását. (Bíró, 2008).

De mik is azok a rostok?

Rostok emészthetetlen szénhidrátok közé tartoznak, tápértékkel nem rendelkeznek, de a fogyasztó szervezetére számos pozitív hatással vannak.

Nehéz egységesen definiálni, mivel kémiailag teljesen eltérő vegyületekből épülnek fel a különböző rostok. Felépítőik az élelmiszerekben előforduló lignin, cellulóz, pektin stb. Összességében elmondható a rostokról, hogy azok az emberi szervezet emésztőenzimjeinek ellenállnak. A lekvárok gyümölcsből készülnek, így a rostok nagymértékben előfordulnak bennük. Kétféleképpen is csoportosíthatjuk a rostokat. Egy csoportosításuk szerint megkülönböztetünk vízben oldható és oldhatatlan rostokat. Másik csoportosítás szerint megkülönböztetünk nyers – valamint étkezési rostot. Nyersrostnak általában élelmiszerekben és takarmányokban találhatóak meg, és híg lúggal vagy savval nem oldódnak és nem bomlanak le. Ezzel szemben az étkezési rostok oldhatatlan növényi részek mellett oldható részeket is tartalmaznak, de szervezetünk enzimjeivel nem tudjuk lebontani (pl.: poliszacharidok). (Salgó,2001).

Mennyit kell fogyasztani?


Rodler Imre szerint a szervezetnek naponta 30-40 g rostra van szüksége. Ezzel szemben Magyarországon ez az érték csak 10-15g. A férfiak általában több rostot fogyasztanak, mint a nők. De már az általános- és középiskolás gyerekek sem fogyasztanak elég rostos élelmiszert. Magas rosttartalmú zöldségek a zöldborsó, karfiol, bab, gyümölcsök közül pedig az alma, birs, egres, ribizli. Tehát javasoljuk, hogy minél több friss almát és ribizlit fogyasszon, akár friss, akár fagyaszott, vagy egyéb gyümölcskoncentrátumban, erre számos lehetősége van, például előnyös a cukormentes almalekvár, vagy almadzsem fogyasztása is. De magas rosttartalmuk van a teljes kiőrlésű gabonáknak, korpaféléknek is. Az 1985-1988 közt végzett felmérések szerint a rostfogyasztás tekintetében is elmarad az ajánlott mennyiségtől. Férfiak esetében 27 g, nők esetében 24,7 g volt a napi élelmi rost bevitele (Zajkás, 2004). Közel húsz évvel később (2003-2004) a rostfogyasztás tovább csökken a magyar lakosok körében. Férfiaknál 24,2 g-ra, nőknél 21,7 g-ra csökken a napi rostbevitel (Martos és mtsai, 2006).


A táblázatban néhány gyümölcs vízoldható illetve vízben oldhatatlan rosttartalmát foglaltam össze. (Souci et al. 2008)

 

Vízben oldhatatlan rosttartalom

(g/100 g gyümölcs)

Vízben oldható rosttartalom

 (g/100 g gyümölcs)

alma

1,54

0,48

körte

2,60

0,61

birs

4,50

1,41

sárgabarack

0,83

0,71

meggy

0,47

0,57

cseresznye

0,81

0,50

őszibarack

1,14

0,78

szeder

2,20

0,96

szamóca

1,05

0,58

áfonya

3,50

1,40

málna

3,70

0,98

pirosribizli

3,00

0,40

feketeribizli

6,40

0,38

narancs

1,00

0,60

szilva

0,91

0,67


A rostoknak számos egészségmegőrző hatása van, ezért rendszeres fogyasztásukkal és kiegyensúlyozott táplálkozással számos betegség megelőzhető.

Ám a túlzott rostfogyasztásnak vannak káros hatásai is: károsodhat a bélnyálkahártya a durva rostok fogyasztásával, romlik a tápanyag felvétel, vitaminok és ásványi anyagok kötődhetnek meg. Épp ezért javasoljuk, hogy az egészséges táplálkozás ismert mutatói mellett, az önnek megfelelő arányokat tartsa be, és naponta fogyasszon egészséges, mesterséges adalékok és tartósítószerektől mentes rostokat, akár friss gyümölcsök, akár lekvárok, dzsemek, gyümölcs sűrítmények vagy gyümölcszselék formájában.

A Kutyori-Konyha elkötelezetten kiáll az egészséges életmód mellett, melyet mindenki saját igényeinek függvényében választhat. A friss gyümölcsből készült lekvárok, dzsemek és gyümölcszselék különböző fűszerek és természetes adalékok egyvelege, melyek a rostfogyasztás és a vitaminfogyasztás elsőrangú választékai. Csakis olyan termékeket vásároljon, mely az Ön egészségének elengedhetetlen tartozékai, az egészséges és hosszú élethez pedig elengedhetetlen a rostfogyasztás. Kérjük, minden estben olyan forrásokból nyerje el azok bevitelét, melynek teljes mértékben tudja származási helyét és összetételét. A Kutyori-Konyha garantálja, hogy termékei olyan összetevőkből állnak, mely pozitív hatás fejt ki az ön egészégére, legyen szó lekvárokról, dzsemekről, gyümölcs sűrítményekről és gyümölcszselékről. 


vissza

A legmagasabbminőségre törekszünk

Fő alapanyagunkat, a gyümölcsöt, kizárólag megbízható hazai forrásokból szerezzük be, így biztosítani tudjuk vevőink számára az állandó magas minőséget. A kizárólag csak válogatott minőségű gyümölcsökből készült lekvárjainkat és különböző gyümölcskészítményeinket nyugodt szívvel ajánljuk minden kedves vásárlónknak.